Csecsemőkorban a hasmenés gyakran jelentkező probléma, azonban igen komoly következményekkel járhat, ezért rendkívül fontos minél korábban felismerni a tüneteit, és megkezdeni a betegség kezelését, illetve orvosi segítséghez fordulni.
Gyakran felmerül a kérdés a szülők körében, hogy vajon a csecsemőjük széklete belefér-e a még a normális kategóriába, vagy már hasmenésnek számít. A kérdés jogos, hiszen az anyatejjel táplált csecsemők széklete lágy, szemcsés, sárgás és igen gyakori, ezt pedig sokan összetévesztik a hasmenéssel.
Hogyan különböztethetjük meg a csecsemőknél a hasmenést a normális székeléstől?
A babák széklete igen sokféle állagú és színű lehet attól függően, hogy mit evett a gyermek (anyatejet, tápszert vagy rendes ételt). Általánosságban elmondható, hogy a csecsemők széklete sokkal hígabb, mint a felnőtteké, gyakran még az átlagosnál is folyósabb.
Egy kis hasmenéstől nem kell feltétlenül aggódnunk, azonban társulhatnak hozzá egyéb tünetek is, amelyek megjelenésére mindenképpen oda kell figyelnünk és azonnal orvoshoz fordulnunk, ugyanis ezek már súlyosabb hasmenésre utalhatnak, amelynek komoly következményei lehetnek. Ilyen tünet lehet, ha a székelés két-három óránként ismétlődik, illetve, ha a pelenkában véres székletet is találunk. Súlyos tünetnek számít, ha az étel és az italt folyamatosan kihányja, gyakrabban álmos, esetleg nem is reagál, bőre szürkés színű. Kiszáradásra utal a száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs (a csecsemő koponyájának az a puha része, ahol a koponyavarratok találkoznak), illetve a kevesebb vizelet.
Figyeljünk a baba súlyára is, ha legalább 5 százalékot veszített a súlyából, azonnal forduljunk orvoshoz.
A kiszáradás mértékének megállapítására jó módszer lehet, ha finoman összecsípjük a babánk bőrét a hasán. Amennyiben a csípés helye látható marad, azt jelenti, hogy már túl sok folyadékot veszített. Ebben az esetben mielőbb keressük fel a gyermekorvost, vagy akár rohanjunk egyből a kórházba.
Mit lehet tenni házilag a csecsemők hasmenése esetén?
Az első és legfontosabb dolog a kiszáradás megelőzése, tehát az elvesztett folyadék pótlása. Ez történhet a gyógyszertárakban vény nélkül kapható, kis tasakokban található rehidratáló por segítségével, amit ásványvízben kell feloldani. A bélnyálkahártya csak akkor képes a víz felszívására, ha a nátrium és a glükóz (szőlőcukor) is a megfelelő mennyiségben jelen van. Az orális rehidratációs oldatot éppen ezért nem lehet házilag összeállított glükóz és só keverékével helyettesíteni. Az ilyen folyadékpótló kezelés időtartama általában maximum 10-12 óra. Az első hat órában a készített oldatot kis mennyiségekben adjuk be.
Hat óra múlva ismét meg kell ítélni a gyermek állapotát, ha nem javul, újabb 4-6 órán keresztül próbálkozzunk az oldat alkalmazásával. Amennyiben sikerült a folyadékveszteséget legalább részben pótolni, elkezdődhet a táplálás újrakezdése.
A régebben elfogadott koplalás kifejezetten káros hasmenés esetén, ugyanis a béltartalom hiánya a nyálkahártya gyógyulását lassítja, és a betegség lefolyását meghosszabbítja.
Ma már a hasfogó gyógyszerek és az aktív szén, illetve más hasonló szereknek az alkalmazása sem javasolt, ugyanis ezek csökkenti ugyan a székletürítés gyakoriságát, de a hasmenés okát nem szüntetik meg, sőt a toxinok vagy baktériumok távozását lassítják, illetve a pangó béltartalom a bélfal feszülését okozza és bélnyálkahártya keringését rontja.
A szoptatott csecsemőket már a folyadékpótlás alatt is a szokásos gyakorisággal szoptatni kell. A tápszerrel táplált csecsemők is megkaphatják pár óra múlva a hasmenés előtti mennyiségben és gyakorisággal, a tápszert azonban kiforralt és lehűtött vízzel hígítva adjuk, kezdetben 1 rész tápszerhez 2 rész víz arányban. 3-5 nap alatt térjünk át folyamatosan a hígítatlan tápszerhez.
A por által nem csak a folyadékot, hanem az elvesztett ásványi sókat, cukrokat is tudjuk pótolni, illetve korlátozzák a hányás kockázatát.
Ha a babánk már fogyaszt szilárd táplálékot, olyan ételeket adjunk neki, amik fogják a kicsi hasát, tehát hatékonyak hasmenés ellen. Ilyen hasfogó ételek például a főtt rizs, a főtt sárgarépa, a főtt almapüré, banán, vagy a birsalma.
Hasmenés esetén bizonyos ételek etetését mindenképpen kerülnünk kell. Ilyen minden zsíros étel, az édességeket (például csokoládék, sütemények, cukorkák, üdítőitalok), a tej és tejtermékek (például tej, sajt, joghurt), illetve a rostdús ételek.
A szoptató édesanyáknak ilyenkor javasolják, hogy ők is kerüljék a hígabb székletet okozó ételek fogyasztását, hogy ez ne irritálja tovább a baba gyomrát az anyatej által.
Fontos, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzés esetén ne feledkezzünk meg az gyakori, alapos kézmosásról és fertőtlenítésről, nehogy megfertőződjünk a babánktól. Fertőtlenítsük le a pelenkázó környékét is sűrűbben. Babánkat semmiképp ne vigyük közösségbe addig, amíg erre az orvos beleegyezését nem kapjuk.
A széklet a megváltozott, savas pH‐ értéke miatt a baba popsiját kicsípheti, ezért a bőr ápolása ilyenkor fokozott figyelmet igényel.
Mit tesznek az orvosok a csecsemők hasmenése esetén?
Leggyakoribb, hogy az orvosok antibiotikumot vagy valamilyen parazita-ellenes szert írnak fel bakteriális fertőzés esetén. Azokat a csecsemőket, akiknél súlyos hasmenést állapítanak meg, a kórházban tarthatják, ami alatt infúziót kapnak a kiszáradás kezelésére.
Milyen következménye lehet a hasmenésnek a csecsemőknél?
A hasmenés következtében a csecsemő szervezete sok vizet veszít, ezzel együtt pedig fontos ásványi anyagok, úgynevezett elektrolitok is kiürülnek a szervezetéből, amely pedig súlyos kiszáradáshoz vezethet. A babák ugyanis nagyon hamar kiszáradhatnak, gyakorlatilag, ahogy a hasmenés megkezdődik, 1-2 napon belül bekövetkezhet. Ez pedig nagyon veszélyes lehet, amely mindenképpen kórházi ellátást igényel.
Mi lehet a hasmenés oka a csecsemőnél?
Rengeteg féle ok állhat a csecsemőknél a hasmenés hátterében.
Ilyen ok lehet egy fertőzés, melyet vírus, baktérium vagy valamilyen parazita okoz (pl. Salmonella). Sajnos a babák nagyon könnyen összeszednek ilyesmit, hiszen gyakran nyúlkálnak a szájukba, amivel minden megfognak. Székletürítés ilyenkor naponta 8‐10 alkalommal is előfordulhat, a széklet színe sötétzöld, szaga bűzös. Állaga nagyon vizes, és előfordulhat véres széklet ürítése is. Ez az állapot életveszélyes is lehet a csecsemőre, könnyen kiszáradhat, ezért minél hamarabb orvoshoz kell vinni, aki általában célzott antibiotikumos kezelést alkalmaz.
Ételallergia vagy gyógyszerre való érzékenység is gyakran áll a probléma hátterében. A táplálékallergia, mint tejfehérje‐ és tejcukor-érzékenység tünetei már a szoptatási időszakban is jelentkezhetnek a babánál. Tápszerrel táplált babák esetében a tejalapú tápszer alkalmazása során szintén kialakulhat tejfehérje‐ vagy tejcukor‐ érzékenység. Egyes babák fokozottan érzékenyek lehetnek a tápszerekben lévő, illetve az anyatejen keresztül átjutó tejfehérjére. Ilyenkor olyan tünetek jelentkezhetnek, mint gyakori véres, híg széklet.
A csecsemő székletére szoptatási időszakban az édesanya táplálkozása is hatással lehet, például csípős, fűszeres ételek okozhatnak a kicsinél hígabb székletet.
A hozzátáplálási időszakban olykor előfordulhat, hogy bizonyos ételek adása után a babánál hasmenés alakul ki. Ennek oka lehet a nem megfelelően ütemezett hozzátáplálás, valamint a baba éretlen emésztőrendszere. Ilyenkor javasolt az adott ételt rövidebb időre kihagyni a baba étrendjéből, majd ismét próbálkozni vele. Ez a has puffadását, hasfájást és intenzívebb bélhangokat okozhat, amelyet hasmenés kísér. Hasmenést okozhat a túl sok gyümölcslé elfogyasztása is.
Mérgezés is állhat a hasmenés hátterében, amely sürgős szakellátást igényel.
A csecsemő fogzása is összefüggésben állhat a hasmenéssel. Fogzás hatására ugyanis lehet lazább a széklet, akár zöldesebb színű, nyálkás és bűzös szagú, ez a fog áttöréséig tart, különösebb teendőnk általában nincs vele.
