A bőr a legnagyobb felületű védelmi rendszer. Kisebb és nagyobb „behatolókról” egyaránt jelez, ezért nem ritka, hogy a pici baba vagy a totyogó testén kiütéseket fedezünk fel.

Lehet, hogy semmiség, lehet, hogy komoly kezelést igénylő betegség. Érdemes az orvossal konzultálni.

A kiütés, vagy más néven exantéma, a bőrön kialakuló szín és szövetszerkezeti eltéréseket okozó tünet, mely gyakran jár hőmérsékleti eltéréssel is és viszketéssel vagy fájdalommal.

Kialakulásában a fertőző betegségek szerepe a kötelező védőoltások és a modern antibiotikumok bevezetésével sokat csökkent, egyes betegségek eltüntek, a gyógyszerek szerepe viszont fokozatosan növekszik.

Ránézésre gyakran nem lehet megkülönböztetni, a különböző kóroki tényezők azonos vagy nagyon hasonló kiütéseket okozhatnak, és a gyógyszerek által kiváltott tünetek is járhatnak lázzal; illetve az alapbetegséget, ami miatt pl. allergiás kiütést okozó lázcsillapítót kapott a baba, össze lehet téveszteni a bevezető tünetekkel.

Újszülött korban szinte nincs kisbaba, aki hibátlan „bababőrrel” jutna túl az első napjain.

A pici körme általában éles, könnyen megkarmolgathatja az arcát. Ezek az apró harci sérülések hamar elmúlnak, nem kell miattuk aggódni. Ugyanígy jönnek-mennek arcán, nyakán, vállán, mellkasán apró piros kiütések, vagy akár fehér közepű kis kiemelkedések is jelentkezhetnek. Ennek egyik oka, hogy a baba verejtékmirigyei nem működnek tökéletesen. Ne nyomkodjuk, ne kapargassuk, legyünk türelemmel, akár 2-3 hónapig is eltarthat ez az állapot.

A gyermek testén megjelenő kiütések felismerése nem kíván szakmai gyakorlatot, a kezelése mégsem ilyen egyszerű, hiszen a megfelelő terápiához ismerni kell az okot, ehhez pedig sok tényezőt kell számba venni. A kiváltó ok felismerése néha nagyon egyszerű, mint mondjuk szúnyogcsípés, néha azonban komoly szakorvosi hátteret igényel, például allergiát okozó tényező meghatározása, kiütéses fertőző betegség diagnosztizálása.

A pelenkakiütés csecsemőkorban előforduló piros, gyulladt elváltozás a babapopsin, amit a széklet és a vizelet maró hatása okoz.

A sérült bőrön ezután baktériumok, gombák és vírusok is megtelepedhetnek, továbbfertőzve a baba bőrét. Kezelésként gondosan meg kell tisztítani a kicsi bőrét minden vizelet- vagy székletürítés után a lehető leghamarabb, be kell kenni a popsit védőkrémmel, és tiszta pelenkát kell a babára adni. Erősen gyulladt bőr esetén a gyermekorvos írhat fel gyulladásgátló krémet, mely elősegíti a gyógyulást. Ha mindennek ellenére huzamosabb ideig nem csökkennek a tünetek, az arra is utalhat, hogy a pici a pelenka anyagára érzékeny, ekkor másfajta pelenkával kell próbálkozni.

Létezik azonban egy úgy nevezett meleg kiütés is.

A babák és kisgyerekek bőre érzékeny lehet a meleg, párás környezetre. Ha néhány milliméteres, vörös udvarú kiütések tűnnek fel a testén, valószínű erről lehet szó.  Szellőztessünk, ne párásítsunk, öltöztessük könnyebb ruhába. Sajnos ez a fajta ártalmatlan kiütés elfertőződhet. Ha gennyes, fehér pöttyöt látunk a kiütés központjában, mutassuk meg orvosnak. Lehet, hogy antibiotikumos kenőcsre lesz szükség.

Ha gyermekünkkel természetben járunk, hazatéréskor érdemes átvizsgálni a kicsit testét rovarcsípések után kutatva. Míg egyes esetekben a csípést egyből észreveszi a kicsi is, más esetekben ez nem ilyen egyértelmű, hiszen mondjuk, a kullancsok észrevétlenül furakodnak a bőrbe és ritkán súlyos Lyme-kórt terjesztenek. Méhcsípés esetén néha allergiás reakció is felléphet, ekkor viszkető, csalánkiütéshez hasonló bőrelváltozások jönnek létre testszerte. Ritkán a gégét is érintheti a folyamat és a gyermek nehezen kap levegőt, majd a légutak elzáródnak. Ekkor azonnal mentőt kell hívni, és addig is kalciumot kell itatni a kicsivel. A méhcsípésre allergiás gyermekeknek mindig vinni kell a gyógyszert és csípés esetén be kell adni neki.

A jelenlegi oltási rend tartalmazza a rózsahimlő és a kanyaró elleni oltást, ezekkel a betegségekkel ma már ritkán találkozunk.

Ám a bárányhimlő még mindig „virágzik”, időnként komoly szövődményekkel. Sajnos a vírusok már 2-3 héttel a kiütések megjelenése előtt aktívak, és fertőznek is, méghozzá igen könnyen. A pöttyök először ártalmatlan piros foltocskának néznek ki, majd pár órán belül folyadékkal telt átlátszó hólyag jelenik meg a tetejükön, kezdetben leginkább az arcon illetve a hajas fejbőrön. A kiütések sajnos nagyon viszketnek, elvakarva fájnak és elfertőződhetnek. Megjelenhetnek a szájon belül és a nemi szerveken is. Ne vegyük elő a nagyi praktikáit, ne kenjük semmivel, csak fürdessük meg a gyereket hűvös vízben, hogy enyhítsük a viszketést. Feltétlenül mutassuk meg a kicsit orvosnak.

  Betegségek mindig voltak, és mindig lesznek, de kellő odafigyeléssel és időben való kezeléssel nem kell aggódni az esetleges szövődmények okozta kellemetlen dolgok miatt. Ha egy élet van a kezünkben, akkor felelünk érte, vigyázzunk rá kellő megfontoltsággal.