Csecsemő súlygyarapodás

   Azt gondolom, arról mindenkivel egyetérthetünk, ha azt mondom, hogy az egyik legszebb dolog az életben, és kisgyermek születése. Ez után, teljesen átértékelődik az emberben minden, és a hátralévő életében a legfontosabb dolog csakis a pici élete lehet.

A legszebb dolog az egészben, ahogy nézzük, és tanúja lehetünk, ahogy gyarapodik, ahogy nő a pici. Egy anyának leírhatatlan boldogságot jelent, ha egészséges és boldog életet nevelhet. Ilyenkor háttérbe szorulnak, az eddig fontosnak vél dolgok, és csak az új jövevény veszi át a porondot.

Egy újdonsült anyukának sosincs könnyű dolga, hiszen nem rendelkezik még tapasztalattal. A babával kapcsolatos témákban rengeteg olyant találhatunk, ami ellentmondást kelt az emberekben, és mindenki máshogy gondolkodik róla. Ilyen lehet például a csecsemő etetése, hízása, esetleges fogyása és súlygyarapodása. Igen, van olyan, hogy az egyik baba túl sokat eszik és hízik, a másik keveset eszik, és nem hízik, vagy éppen normális mértékben eszik mégsem hízik. Az anyukák persze sajnos hajlamosak túlreagálni a dolgot, és hatalmas problémát tulajdonítanak annak, hogy vajon mi okozza a problémát.

Ha a gyermekorvos véleményére vagyunk kíváncsiak, általánosságban azt hallhatjuk, hogy fontos, hogy minden babát egyedi esetként kezeljünk. Törődjünk csak bele, hogy nincs egy általánosítható szabály, amit lehet mondani, hogy minden kicsire igaz. Igen, jól olvashattuk, manapság már nincsenek a csecsemőkori súlygyarapodásnak kőbe vésett ideális értékei. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek súlyának ugyan legfőbb jellemzője, hogy gyarapszik, de ahány gyerek, annyiféle fejlődési tempóban. A másik oka, hogy a gyermekeink nem gépek, hogy csupán egyfajta optimális mutatóval működnének jól. Ez megnyugtató, ugyanis nem kell azon idegeskedni, hogy vajon mi az, amit rosszul csinálunk. Fogadjuk el, hogy minden baba más, minden baba mást igényel, és minden baba máshogy növekedik és hízik. A lehető legrosszabb, amit tehetünk, hogy ha máshoz hasonlítsuk.

Az egyik leggyakoribb tévhit véleményem szerint, hogy ha egy baba gyorsabban fejlődik egyidős társainál, akkor az anya túleteti. Fontos tudni, hogy ha egy baba anyatejes, abban az esetben elég gyakori, hogy már 3 hónapos korra megduplázódik a születési súlya, ettől nem kell megijedni, ez teljesen természetes, viszont azzal számolni kell, hogy ezeknél a babáknál előfordul az is, hogy a második félévben szinte semmit nem híznak. Alap tudnivalók közé mondhatjuk, hogy anyatejes babát nem lehet túletetni. Megnyugodhatunk, hiszen ha igény szerint szoptatunk, pontosan annyit fog enni, amennyire ő neki szüksége van. Ha viszont a baba tápszeres vagy esetleg a vegyesen táplált babák táborát erősíti, akkor már más a helyzet, hiszen őket egyszerűbb úgymond túletetni, de persze náluk is nagyon fontos, hogy az igényeiket kielégítsük, semmiképp se tartsunk szigorúan az etetések közötti időközöket, ha hamarabb megéheznek.

A régi elvek, csak nagyon durva közelítések mellett mondhatóak igaznak, hogy a születést követő hét végére el kell érni a születési súlyt, majd az első hónapban 400, a második, harmadik, negyedik hónapban 500-500 grammot, az ötödik, hatodik hónapban 600-600 grammot, aztán egy éves korig havonta eleinte 450, majd 350 grammot kell gyarapodni, és így féléves korra meg kell duplázni, egy éves korra meg kell háromszorozni a születési súlyt. Ezt hívták régen optimális súlygyarapodásnak, de ahogy már említettem, ma már nem létezik ilyen fajta megállapítás.

Ha azonban mégis említeni kellene egy átlagot, a mai napjainkban, a súlygyarapodást tekintve, az első 6 hónapban heti 100-600 gramm, a második félévben heti 50-150 gramm közötti értékeket mondhatjuk úgymond normálisnak, ezeket pedig a havi átlagból visszaszámolva. Mindenképp nagyon fontos, hogy a családi méretek nagyban számítanak a baba hízásánál, sok esetben a kistermetű szülők gyermeke kevésbé hízékony, míg a termetesebb szülőké gyorsabban hízik. Az is elmondható, hogy miután a baba megduplázta a súlyát (nem ritkán már 3-4 hónapos korban), utána lassabban hízik, vagy egy ideig stagnál.

A legtöbb esetben nem érdemes aggódni, ha azonban mégsem vagyunk nyugodtak, forduljunk bátran a védőnőhöz esetleg az orvoshoz, hiszen természetesen biztos, ami biztos. Aggódni azonban inkább abban az esetben kell, ha a havi hízás az első félévben 300 gramm alatt van, ha egyáltalán nem hízik a baba 1 hónapig, ha esetleg kevésnek tűnik a tej, ha a csecsemő étvágytalan, rosszkedvű, aluszékony, sápadt, ha mindemellett ritka vagy nehézkes a székelése, nincs naponta legalább 5-6 pisis pelenkája, ha fáj a hasa, ha a lassú hízás mellett rendszeresen sokat bukik, ha nagyon sírós és nem tudjuk miért.

  Nagyon fontos, hogy nem érdemes túlaggódni a dolgokat, pedig sajnos rengeteg anya hajlamos erre, de ahány baba, annyi féle tapasztalat. Persze nyugodtan lehet fordulni szakértők segítségére, de nem minden esetben érdemes.