Veszélyeztetett terhesség
Igen, a terhességek egy bizonyos százalékban magas rizikófaktorú besorolást kapnak. Ennek oka, hogy valamilyen tényező a környezetben, vagy éppen a kismama szervezetében megnöveli a koraszülés vagy a vetélés kockázatát, illetve veszélyezteti a magzat és az édesanya épségét.
A veszélyeztetett terhesség kiváltója lehet az anya életkora (18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb), betegségei (meglévő vagy kialakuló cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, más betegségek) 4.terhesség, előző császármetszés, előző 4500 g feletti baba szülése és egy sor más tényező. Látható, hogy igen széles skálán mozog a lehetőségek tárháza, melyek a veszélyeztetett kategóriába sorolják a kismamát, éppen ezért nem kell rögtön pánikba esni, amikor meghalljuk ezt a kifejezést.
A magas rizikófaktor besorolás nem jelenti azt, hogy mindenképpen ott kell hagynunk másnap a munkahelyünket, vagy hogy onnantól kezdve már semmi mást nem is csinálhatunk, csak várhatjuk a babát. Csupán arról van szó, hogy nagyobb körültekintést kíván meg tőlünk ez az állapot.
Mikor kell végig feküdni?
Sajnos az is egy lehetőség, hogy a veszélyeztetett terhességet okozó tényező olyan súlyos, hogy az orvosok jobbnak látják, ha a kismama ágynyugalomban van, akár hónapokig is. ez kifejezetten megterhelő a várandósoknak, de a baba érdekében ez sajnos szükségszerű.
Vizsgálatok a terhesség ideje alatt
Nem véletlen az, hogy a várandós nők folyamatosan orvosi kontroll alatt vannak, és rendszeresen végeznek rajtuk különböző vizsgálatokat. Ez olykor megterhelőnek tűnhet, azonban a gyermek életét sosem szabad kockáztatni, ezért amint kiderül a terhesség, orvoshoz kell menni. Ideális esetben az anya zavaró körülmények és gond nélkül hordja ki a gyermeket, csakhogy olykor veszélyeztetett terhessé válhat a szülő. Ennek több oka lehetséges.
Mit lehet ellene tenni?
Sok esetben sajnos nem sokat. A fennálló betegségek, vagy a sokadik terhesség nem olyan dolgok, amikkel igazán tudunk mit kezdeni. Valamit azonban mi is tehetünk!
A veszélyezetetett terhességek esetében még fontosabb a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő, könnyed mozgás, és a vitaminpótlás, a tápanyag raktárak feltöltése. Ezzel ugyanis a minimálisra lehet csökkenteni a további gondok lehetőségét. A megfelelő vitaminkészítménnyel sokat tehetünk a felszálló fertőzések elkerüléséért is. ehhez a készítmény mindenképpen tartalmazzon rezet és cinket, illetve azok szerves (pl.: cink-citrát, réz-glükonát) változatát, mivel így azok felszívódási aránya akár 80%-kal is jobb lehet.
A kiválasztott vitamin esetében az is fontos, hogy kövesse a különböző trimeszterek eltérő igényeit. Erre kevesen figyelnek, holott a trimeszterekben a baba más – más fejlődési szakaszokon megy keresztül, így természetes, hogy nem pontosan ugyan azokra az anyagokra van szüksége. A várandós vitaminnak ezért követnie kell az eltérő trimeszterek eltérő igényeit is!
Minden veszélyeztetett terhesnek jár a táppénz?
Nem mindenki jogosult táppénzre, aki veszélyeztetett terhes. Az ellátást csak az kaphatja, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik (valamilyen munkaviszonyban dolgozik), egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és az orvos igazolja, hogy keresőképtelen, vagyis nem tud dolgozni. Fontos, hogy nem vehető igénybe párhuzamosan a csecsemőgondozási díjjal (CSED-del), ami leghamarabb a szülés előtti 4. héttől jár, a korábbi hónapokra lehet táppénzt igényelni.
Mennyi ideig jár a táppénz a veszélyeztetett terhes kismamáknak?
A veszélyeztetett várandós betegszabadságra nem mehet, így rögtön táppénzt kaphat attól a naptól, amikortól az orvos keresőképtelennek nyilvánítja. Az ellátást a keresőképtelenség idejére, de legfeljebb egy évig folyósítják. Az időtartamot befolyásolja, hogy mennyi ideig voltál biztosított (ha kevesebb, mint egy évig, akkor ennyivel rövidebb ideig jár a táppénz), és hogy a megelőző évben voltál-e táppénzen (“táppénzelőzmény” – az adott évben annyival kevesebb napig jár a juttatás, amennyi ideig az előző évben igénybe vetted).
Mennyi táppénzre számíthat a veszélyeztetett terhes kismama?
Ha legalább 730 napig (két évig) biztosított voltál, a táppénz a napi átlagkereseted 60%-a. Ha a biztosítási időd 730 napnál kevesebb, akkor a napi átlagod 50%-át kaphatod. A biztosítási időtől függetlenül 50%-kal számolj akkor is, ha kórházban ápolnak. A táppénz minden napra jár, tehát szabad-, pihenő- és munkaszüneti napra is.
Az ellátásnak van maximuma, vagyis ha magas volt a fizetésed, akkor a fentinél kevesebb pénzre számíthatsz. A táppénz napi összege a minimálbér (ez 2019-ben bruttó 149.000 forint) kétszeresének 30-ad része, azaz legfeljebb 9.933 forint lehet.
A napi kereset kiszámolásánál figyelembe vehető munkabér meghatározása egy kicsit bonyolult. Ha a biztosítási időd folyamatos volt, a jogosultság első napjától kell visszaszámolnod három hónapot, majd innen még 180 napot: ezen 180 napi jövedelem lesz a táppénz alapja. Ha erre az időszakra nincs összesen 180 naptári napi jövedelmed, de 120 napi van, akkor abból fogják számítani a díjat – de csak ha a táppénz előtt legalább 180 napig biztosított voltál.
Ha nincs 120 napi jövedelmed se, de közvetlenül a jogosultság előtt 180 napig biztosított voltál, akkor a (minimum 30 napi) tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelemmel számolnak. Ha a fentiek egyike sem érvényes rád, akkor a minimálbért veszik alapul, kivéve, ha a tényleges kereseted ennél kevesebb.
Ha a táppénz idején több jogviszonyod van, vagyis például két munkahelyen dolgozol, vagy egyéni vállalkozásod mellett vállalsz munkát, akkor a táppénzt jogviszonyonként kell megállapítani.
Hol intézheted a táppénzt?
A juttatást a munkáltatódnál igényelheted. Ha egyéni vállalkozó, őstermelő vagy önfoglalkoztató vagy, akkor az illetékes járási hivatalhoz fordulj. Az ügyintézéshez le kell adnod az orvos vagy a kórház igazolását a keresőképtelenségről.
A táppénzt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra kérheted.
