A székrekedés csecsemőkorban nem ritka, a szülők 3-5%-a ilyen panaszok miatt keresi fel a gyermekorvost.
A székrekedés azonban sokszor a szülőnek nagyobb problémát okoz, mint a babáknál és hajlamosak túlaggódni a dolgot. A legtöbb esetben a csecsemőkori székrekedés hátterében nincs semmiféle organikus megbetegedés, az étkezési vagy székelési szokások megváltoztatása sokszor megoldja magától a problémát, gyógyszeres beavatkozásra csak nagyon ritkán van szükség.
Mi számít normális székletürítésnek a csecsemőknél?
A csecsemők normál esetben pépes állagú, igen híg székletet ürítenek, napjában többször, három-négyszer is. Az első három hónapban a napi három széklet mondható átlagosnak a babáknál. Egy idő után a széket konzisztenciája már nem olyan pépes, hanem csak puha. Nagyon széles skálán mozog a babák körében a székletürítés gyakorisága, ugyanis van, amelyik csecsemő akár minden étkezés után is kakil, van, amelyik pedig hetente csak egyszer, tehát nem kell kétségbe esnünk, ha úgy ítéljük meg, hogy mi csecsemőnk a többiekéhez képest kevesebbet székel.
Anyatejjel táplált csecsemők estébe nem jellemző a székrekedés, hiszen az anyatej szinte egészében tud hasznosulni a baba szervezetében, így nem termelődik salakanyag.
A tápszerrel táplált csecsemők esetében már gyakoribb a székletürítés, a napi kettő-három jellemző, állaga pedig a fogyasztott tápszer fajtájától függ. Tehéntej és szójalapúaknál például inkább jellemző a keményebb széklet. Vegyes táplálkozás bevezetésénél a napi egy-kettő székelés az általános, de még a kétnaponta történő kakilás is normálisnak mondható.
Mikor beszélünk székrekedésről a csecsemőknél?
A székrekedés alkalmával általánosan elmondható az, hogy a csecsemőnk viselkedése megváltozik. Amikor jön a székelési inger kivörösödik az erőlködéstől, összegömbölyödik, lábait a hasához kapja, összeszorítja, összehúzza, teste megfeszül és fájdalmában sír, nyughatatlan. A csecsemő székrekedése okozhat kellemetlen érzetet, kifejezetten szagos bélgázokat és székletet, illetve a baba elutasíthatja az ételt is.
A csecsemők esetében székrekedésről akkor beszélhetünk, ha három-négy, vagy több napja nem volt széklete a babának, azonban ez az anyatejjel táplált csecsemőkre nem feltétlenül vonatkozik. Az ő esetükben érdemesebb inkább a baba közérzetét figyelnünk, ha jó kedve van, akkor nem kell aggódnunk. Szintén beszélhetünk székrekedésről, ha a széklet csak nagy erőlködést követően tud ürülni és annak az állaga száraz és kemény.
Ilyen esetben a végbélnyílás és megrepedezhet, ami nagy fájdalmat okozhat a babánknak a székelésnél, a pelenkáján pedig egy kis vércsepp is megtalálható lehet. Ennek következtében a csecsemő gyakran visszatartja a székelést, ezáltal pedig csak rosszabbodik a helyzet, illetve étvágytalansághoz is vezethet.
Gondolhatunk székrekedésre akkor is, ha minden nap van széklete a csecsemőnknek, de az kevés és kemény, illetve a végbél nem ürül ki teljesen.
Utalhat még székrekedésre, ha a baba táplálásán nem változtatunk, mellette mégis csökken a széklet száma vagy mennyisége.
Krónikus székrekedésre jellemző a hosszan elhúzódó rossz közérzet, étvágytalanság, és a súlygyarapodás lassulása vagy hiánya. Krónikus székrekedéssel feltétlenül orvoshoz kell fordulni! A kivizsgálást a sebészeti ambulancián kell kezdeni, itt nem csak egy lehetséges alapbetegség meglétét vizsgálják ki, hanem a belek aktuális állapotát is. A széklet felhalmozódása és pangása a vastagbélben ugyanis a bélfal elvékonyodását okozhatja, amelyen keresztül így könnyen átjuthatnak a bélbaktériumok toxinjai, ami súlyos fertőzést okozhat.
Mi okozhat székrekedést a csecsemőknél?
Anyatejjel táplált baba esetében az édesanya táplálkozása hatással lehet a székletürítésére. Ha kevés folyadékot fogyaszt az anyuka, vaskészítményt szed, vagy nem eszik rostban gazdag ételeket a babának is keményebb lehet a széklete.
A csecsemőknél a székrekedés oka lehet az anyatejesről a tápszeres táplálásra való áttérés. Ilyenkor ugyanis a baba emésztőrendszere még az anyatejnek az emésztésére van felkészülve, a tápszernek pedig az új összetétele megterhelheti a csecsemő pocakját, de csak addig, amíg a szervezet meg nem tanulja az emésztését.
Székrekedést okozhat a hozzátáplálás időszakában az új ételek bevezetése is, ugyanis vannak ételek, amelyek megfogják a baba hasát. Ez főként az alma, banán, burgonya, sárgarépa bevezetésekor fordulhat elő. Az édes italok fogyasztása, tea, cukrozott gyümölcslé is okozhat szorulást a csecsemőnél.
A csecsemőkori székrekedés hátterében állhat az alacsony folyadék- és rostfogyasztás is, illetve a genetikai hajlam is.
Mit tegyünk a csecsemő székrekedése ellen?
Enyhe, nem krónikus székrekedés esetén számos otthoni praktikával próbálkozhatunk, azonban, ha ezek hatására sem tapasztalunk változást, fontos, hogy gyermekorvoshoz forduljunk.
Segíthet a folyadékbevitel növelése, ennek egy része víz, másik része történhet gyümölcslevekkel. Etethetünk a csecsemővel különböző kompótokat, több rostot tartalmazó ételeket, mint a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, de semmiképp ne essünk túlzásba! Érdemes lehet kipróbálni 1-2 hétig a tehéntejmentes diétát is. Az erjesztett tejtermékek azonban hatásosak lehetnek székrekedés ellen.
Próbáljuk meg a csecsemőt többet mozgatni, több időt tölteni vele a szabadban. Kezelhető a székrekedés akár babatornával és babamasszázzsal is, amivel stimulálni tudjuk a baba bélmozgását. A hasat körkörös mozdulatokkal, jobb oldaláról felfelé, majd balra lefelé simítsuk, illetve fentről lefelé. Fontos azonban, hogy erősen ne nyomkodjuk meg a csecsemő hasát! A széklet ürítését a lábak hashoz közelítésével, majd nyújtásával, illetve felhúzott állapotban való körzésével is segíthetjük. Felkereshetünk a problémával egy kifejezetten erre szakosodott babamasszőrt is.
A csecsemő székrekedése esetén próbáljuk kerülni a hasfogó élelmiszereket, mint a
- alma,
- banán,
- répa,
- krumpli
- csokoládé,
- és a különböző édességek.
