Az egészséges és időre születetett, megfelelő ütemben fejlődő csecsemők hozzátáplálásának optimális kezdete a 6 hónapos életkor, ugyanis eddig tudja egy egészséges anya szoptatással fedezni a gyermeke tápanyagigényét.

Legkésőbb a baba 26 hetes életkorára be kell, hogy következzen a hozzátáplálás bevezetése. Fontos, hogy a 6 hónapnál korábbi hozzátáplálást csak gyermekorvos javaslatára kezdjük meg! 

A hozzátáplálás optimális időpontjának a megtalálása lényeges és gyermekeként eltérő lehet. Ha túl korán kezdjük a csecsemőnket étellel kínálni, megnövekszik az ekcéma és a táplálékallergia kockázata, ha pedig túl sokáig halogatjuk, lelassult súlyfejlődés következhet be.

A csecsemő fejlődési jeleiből lehet leginkább biztosra venni, hogy a babánk készen áll a hozzátáplálás bevezetésére. Ekkor már a csecsemő stabilan tartja a nyakát és a fejét, képes segítséggel ülni, a könyöke segítségével hason fekve ki tudja nyomni magát, és a születési súlya megduplázódik. Ekkor már a tárgyakat a szája irányában emeli, érdeklődik a különböző ételek és az étkezések iránt, száját kinyitja, ha étellel közelítünk felé, minden le akar nyelni, és kialakulnak a rágó mozdultok. Megszűnik az úgynevezett kilökő reflex, ugyanis a baba nyelvének és szájának működése szinkronban fejlődik az emésztőrendszerével. Ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a hozzátáplálást, szükséges, hogy a csecsemő a szája hátsó részébe tudja terelni az ételt, majd le is nyelje azt. Ha ez már jól megy neki, akkor a nyáladzása is csökkenni fog és képes lesz lenyelni a szájába került táplálékot anélkül, hogy kilökné azt.  

A kor előrehaladtával egyre növekszik a csecsemő étvágya és egy étkezés során egyre nagyobb adagokat fogyaszt el. Az ideális etetési gyakoriság 5-6 hónapos korban a napi öt alkalom.
Lényeges, hogy a hozzátáplálás csakis fokozatosan történjen és a csecsemőt ne a legelső etetésnél kínáljuk meg a normális adagmennyiségű étellel. A babáknak idő kell arra, hogy megszokják az új ízeket és textúrákat, és hogy gyakorolják az étel szájban való mozgatását és lenyelését. Először kisebb adagokat adjunk neki és fokozatosan, a baba igényeihez mérten növeljük meg azt.

A hozzátáplálást kezdetben csak naponta egyszer próbáljuk, ügyelve arra, hogy ez az időpont ne akkorra essen, amikor a gyermekünk éppen fáradt vagy nyűgös. Kóstoltassuk meg vele először az új ízeket pár kanállal, után jöhet a szokásos szoptatás. Másnap adjunk néhány kanállal többet az új ételből, így végül fokozatosan elmaradhat a szoptatás. Kezdetben gyümölcsleveket, majd pürésített ételeket, végül fokozatosan szilárd ételeket vezessünk be. Arra mindig vigyázzunk, hogy ne adjunk a babánknak olyan táplálékot, amit még nem tud elrágni, vagy könnyen lenyelni (pl. kekszek), mert ezek fulladást okozhatnak!

Fontos az is, hogy egyszerre csak egyféle alapanyagot, 3-4 napos szünetekkel vezessünk be csecsemő számára. Ezáltal fogjuk tudni kötni az egyes alapanyagokhoz a baba esetleges testi reakcióit, mint például a kiütés, hasmenés, székrekedés, puffadás, hányás. A csecsemőnk hozzátáplálása során még jobban figyeljünk a higiéniára az ételkészítés során, mert ebben az életkorban az ételfertőzések, ételmérgezések súlyosabb kimenetelhez, leggyakrabban kiszáradáshoz vezethetnek.Fokozottan figyeljünk arra, a hűtött élelmiszereket a nyári melegben megfelelő hőmérsékleten szállítsuk, és hogy nyers hús ne szennyezze a többi alapanyagot!

Rendszeresen és megfelelően fertőtlenítsük a kezünket, az eszközöket és a felületeket, lehetőleg új, külön eszközöket használjunk a baba ételeinek a készítéséhez! Ügyeljünk az élelmiszerek csomagolásán jelzett fogyaszthatósági idejére, azokat semmiképp ne lépjük túl! 

Ha kész bébiételt szoktunk vásárolni a csecsemő táplálásához, felbontás után ne tároljuk 1-2 napnál tovább, és azt is csak hűtve, abban az esetben, ha nem az üvegből etettük a babánkat, ugyanis a baktériumok így könnyen a baba szájából az üvegbe kerülhetnek. Célszerű a baba saját tányérjába kiszedni kisebb adagokat. Amennyiben a babánknál bármilyen szokatlan tünetet észlelünk, azonnal keressük fel a házi gyermekorvost vagy a védőnőt!

A félrenyelés esetén kiemelt fontosságú, hogy csecsemőnk minél hamarabb megfelelő elsősegélyhez jusson. Ha még nem sajátítottuk el a csecsemőelsősegély módszerét, akkor mindenképp vegyünk részt egy tanfolyamon, hiszen nagy eséllyel mi leszünk baj esetén a legelérhetőbb közelségben a csecsemő számára. Vannak ételek, amelyekre fokozottan kell figyelnünk, mert alakjukból következően könnyen félrenyelhetők. Ilyen étel egész szőlőszem, a bébiparadicsom, a virsli, a popcorn, az egész olajos magvak, a nyers alma és a nyers sárgarépa. Ezeket elvágva csökkenthetjük a félrenyelés kockázatát.

Az ételek bevezetésének ideje 

Először almalével, vagy pürésített almával kínáljuk meg a csecsemőt, ezt követheti a sárgarépa, az őszibarack, a burgonya és a sütőtök. Azonban egy alkalommal mindig csak egyféle ételt kóstoltassunk meg, így az esetlegesen fellépő allergiás tünetek kiváltó okát könnyen be tudjuk azonosítani.

Összeszedtük, hogy az adott hónapos csecsemő számára milyen új ételeket vezethetünk be. Az új ételekből és az azt megelőző hónapok alapanyagaiból áll össze a babánk ideális étrendje.

6 hónapos babánál bevezethető ételek:

  • alma, őszibarack, magozott meggy, gesztenye
  • burgonya, sárgarépa, sütőtök, cékla
  • rizs, búza, zab, kukorica, gabona pehely
  • főzelék (egy kis anyatejjel lazítva)

7 hónapos babánál bevezethető ételek:

  • narancs, szőlő, citrom, körte, banán (mag és héj nélkül)
  • spárga, tök, uborka, pasztinák, brokkoli, fehérrépa, zeller (hőkezelve), paradicsom (mag és héj nélkül), saláta, cukkini (főzeléknek), zöldborsó (héj nélkül), petrezselyem, kapor, metélőhagyma, zellerlevél
  • csirke, pulyka 

8 hónapos babánál bevezethető ételek:

  • görög és sárgadinnye, cseresznye, sárgabarack, szilva
  • karfiol, karalábé, kelkáposzta, zöldborsó, csicsóka, vörös és fokhagyma (hőkezelve), spenót, sóska, lencse, bab, sárgaborsó
  • rozspehely, kenyérhéj, kifli, árpa
  • sertés, marha, csirkemáj (heti 1 alkalommal maximum)
  • tojássárgája
  • ha a családban nem fordult elő allergiás megbetegedés, akkor sajt, kefir, túró, natúr joghurt

9-10-11 babánál bevezethető ételek:

  • rebarbara, káposzta, padlizsán, zöldbab

1 éves babánál bevezethető ételek:

  • mandula
  • tofu, szójatej, csicseriborsó, szójabab, retek, vöröshagyma vagy fokhagyma nyersen, uborka nyersen
  • köles, hajdina, teljes kiőrlésű gabonák
  • tojásfehérje
  • kecskesajt, kecsketej, juhsajt, juhtúró, tehéntej, vaj, tejszín
  • citromfű, lestyán, szurokfű, bazsalikom, borsikafű, borsmenta
  • gyógyteák

1,5 éves babánál bevezethető ételek:

  • erdei mogyoró, dió, eper, szamóca, som, egres, ribizli, fekete-ribizli, szeder, áfonya, málna, déligyümölcsök
  • hal
  • méz

2 éves babánál bevezethető ételek:

  • földi mogyoró
  • gomba

 

Mi a helyzet a cukorral és a sóval? 

A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot, amely kellemes édes ízt biztosít a babánk ételeinek. A főzelékeket anyatejjel hígítva tudjuk kicsit édesebbé tenni. Külön sózásra, édesítésre a kezdeti időszakban nincs szükség.

Egyéves korig semmiképp se használjunk cukrot és egyéb édesítőszert, de utána is kerülendő a rendszeres fogyasztásuk.  A gyermekünk könnyen hozzászokhat az édes ízhez, amely az egész életében kihatással lehet az ételválasztásra, a sok cukor fogyasztása pedig megnöveli az egyes betegségek, mint például a magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség kialakulásának esélyét.

A mézet 1 éves kor előtt veszélyes bevezetni a gyermekek számára, mivel egy nagyon ellenálló méreganyagot tartalmazhat. 

A sózást szintén kerüljük 1 éves kor alatt, csak a baba veséit terheljük feleslegesen vele. 1 éves kor után is maximum napi 2 g mennyiségben fogyasszon sót a gyermekünk, beleszámítva a feldolgozott élelmiszereket (pl. kenyérféléket) is.

Milyen italt adjunk a csecsemőnek?

Italként adhatunk a csecsemőnknek babavizet, vagy bevizsgált, felforralt, majd lehűtött csapvizet is. Az ásványvizek nem alkalmasak csecsemőtáplálásra!

Az 1-3 éves gyermekek gyümölcslé fogyasztását is célszerű korlátozni (napi 1-1,2 dl-re), mert nagyon sok cukrot tartalmaznak. 

Mit csináljunk, ha a csecsemőnk elutasítja az ételt? 

Az étel elutasításának több oka is lehet, ne essünk kétségbe, ha az új ízek bevezetésével lassan haladunk. Érdemes hetekkel később visszatérni az elutasított ételekre, lehet, hogy akkor már jóízűen elfogyasztja majd őket.

A babáknak meg kell tanulniuk a kanállal történő étkezést. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása pedig csak ezt követően történik. 

A büntetést, zsarolást és jutalmazást ne alkalmazzunk az étkezésekhez kötve! Az étkezés a családi asztalnál együtt történjen, jó hangulatban, mindig felügyelet alatt. Ezzel nagyon sok táplálkozással összefüggő zavar előzhető meg a gyermekünknél. 

Honnan tudhatjuk, hogy a csecsemőnk már jóllakott?

A baba étvágya etetésről etetésre változhat. Vannak viszont bizonyos jelek, amelyeket figyelve láthatjuk, hogy már jóllakott a babánk. Ilyenkor ne erőltessük tovább az étkezést, mert csak elronthatjuk az étvágyát! Ilyen, amikor már elfordítja a fejét az ételtől, elutasítóan hátradől a székében, és nem nyitja ki a száját, mikor adnánk neki az ételt.

Mint mindenben, amely a gyermekünkkel kapcsolatos, rendkívül fontos a türelem. Vannak csecsemők, akik gyorsabba és vannak, akik lassabban alkalmazkodnak a hozzátápláláshoz. Minden esetben maradjunk nyugodtak és jókedvűek, mert a gyermekünk számára a mi hangulatunk fogja meghatározni az étkezéssel kapcsolatos élményt!