Ha gyermekünknek hánynia kell, sokszor nehéz eldönteni, hogy ez valami fontosat jelez-e, vagy nincs olyan jelentősége, hogy orvoshoz forduljunk.Mint minden betegséget, a hányást is másképp kell megítélni csecsemőkorban és kisdedkorban.

Egyes babák sokkal „hányósabbak”, mint a többiek. Kis csecsemőnél a hányás oka lehet egyszerű levegőnyelés. Szoptatás vagy etetés után a kis csecsemőt függőleges, úgynevezett „büfiztető” helyzetben tartjuk, hogy a lenyelt levegő távozni tudjon. Ha ezt elmulasztjuk, a gyermek erőteljesen, „sugárban” kihányhatja a megevett táplálékot.

Ez a fajta hányás nem ártalmas, nem okoz súlycsökkenést, ettől függetlenül nem árt megbeszélni a dolgot a védőnővel vagy gyermekorvosunkkal.

Meggyőződhetünk a hányás ártalmatlanságáról, ha figyeljük a pisis pelenkák számát és a pisi mennyiségét. Ha majdnem mindig erősen nedves a pelenkája, amikor tisztába tesszük, biztosak lehetünk abban, hogy nincs nagyobb folyadékveszteség.

Természetesen a csecsemők egy-egy fertőzés kezdetén is hányhatnak. Ha a baba a hányás mellett betegnek is tűnik, feltétlen konzultáljunk gyermekorvosunkkal. 

Csecsemőkorban előforduló megbetegedés a gyomorszáj-szűkület. Fiúknál gyakrabban előforduló, de lányoknál is jelentkező veleszületett megbetegedés. A születést követő első pár héten kezdődnek a tünetek, amelyek 6 hetes korban a legkifejezettebbek. Ahogy megtelik a baba gyomra, hánynia kell, sugárhányás formájában. A gyomortartalom nagy erővel tör elő. A gyomorszáj-szűkületben szenvedő csecsemő sürgős ellátást igényel, mert az összes magához vett táplálékot és folyadékot elvesztheti. Először a súlygyarapodás áll le, majd veszít is a baba a súlyából, és ez a folyamat egészen a kiszáradásig fokozódhat. Az orvos könnyen felismeri a bajt. Részben a tünetek, részben az ultrahang-vizsgálat alapján. A diagnózis felállítása után a probléma egy egyszerű műtéttel véglegesen megoldható.

Kisdedkori hányás:

Az alábbiakban felsoroljuk a hányás lehetséges okait. Csak a szülő tudja eldönteni, hogy adott esetben a hányás betegség része-e, vagy szükség van orvosi segítségre.

A hányás lehet egy megbetegedés első jele, amikor is sokszor egyéb tünettel együtt jelentkezik, például: lázzal, köhögéssel, náthával. Ebben az esetben forduljunk orvoshoz.

Vannak gyerekek, akik mindenféle izgalmi tünetre vagy ún. emésztési zavarra hányással reagálnak. Gyakran egyszerűen csak azért hánynak, mert izgalmak hatására zavar keletkezik az emésztésükben. Az ilyen gyerek teljesen váratlanul öklendezi föl a gyomortartalmat, a hányást nem előzi meg hányinger. Utána viszont a gyerek szinte azonnal teljesen jól érzi magát, és a hányás nem ismétlődik meg, elfeledkezhetünk az egészről.

Vannak gyerekek, akik hányással reagálnak az érzelmi megterhelésre (pl. hétfő reggeli hányás, amikor óvodába vagy bölcsődébe kell menni). Ilyenkor inkább a kiváltó okkal és kevésbé magával a hányással kell foglalkozni.

A tengeri betegség is okozhat hányást, akár már 6 hónapos korban is.

Mikor kérjünk orvosi segítséget?

1.Ha a gyereknek hányingere van, a hányástól nem könnyebbül meg, és röviddel utána sem lesz jobban.

2.Ha a gyerek egymás után többször hány, amit egyéb tünetek is kísérnek, pl.: láz, hasmenés, hurutos tünetek.

3.Minél kisebb a csecsemő, annál fontosabb, hogy hányás esetén, főleg, ha ahhoz hasmenés és láz is társul, orvoshoz forduljunk.

A három tünet együttesen nagyobb folyadékveszteséget okozhat, mint amennyit itatással pótolni tudunk. A szervezet a folyadékvesztés után nem csak súlyos vízhiánnyal küzd, hanem az ásványi anyagok is pótlásra szorulnak. Ezért a kiszáradt baba vagy kisgyermek állapota nem rendeződik attól, hogy megiszik egy üveg vizet. A különböző vegyületek sók, ásványi anyagok és folyadékok gondosan összeállított keverékét kell bejuttatni a szervezetébe.

 

Az orvos a megszokott italok helyett ilyenkor ún. rehidráló folyadékot javasol, amelyeket megfelelő összetételű porok vízben való feloldásával készíthetünk el. A belőlük készített ital összetételénél fogva segít fenntartani a szervezetben a só-víz-háztartás egyensúlyát. 

Nagyon ijesztő a szülők számára, amikor a baba hirtelen elhányja magát, és még ijesztőbb, ha ezt naponta többször megteszi.

De vajon mi a különbség a bukizás és a valódi hányás között és mikor kell orvosi segítséget kérnünk?

A bukizást még nem hozzátáplált csecsemőknél a szoptatás vagy cumisüvegből való táplálás során lenyelt levegő okozza.

Ezért nagyon fontos, hogy evés után mindig alaposan büfiztessük meg a babát. A kicsinek még nem zár tökéletesen a gyomorszájuk, ezért a gyomortartalom könnyebben vissza tud jönni. A bukizás normális jelenség, és egészen addig nem kell aggódni miatta, ameddig a kicsi pelusa pisis, azaz nem veszít folyadékot.Előfordul, hogy a baba nagy mennyiségeket bukik vissza, ez legtöbbször azért következik be, mert túlette magát. Ilyenkor elegendő, ha azt figyeljük, megéhezik-e hamarabb és ha szükséges iktassunk be egy plusz étkezést.

Szintén ártalmatlan jelenség, amikor a pici azért bukizik, vagy hány, mert erőlködik, például hasonfekvő helyzetben forgolódáskor vagy kúszás-mászás közben.

Hányás fertőzések kezdetekor is előfordulhat, ilyenkor azonban a hányás mellé levertség, hőemelkedés, láz, vagy hasmenés is társulhat.

Ha a születést követő néhány hétben az etetések után szinte azonnal és sugárban hány a baba (azaz láthatóan spriccelés-szerűen lép fel a hányás), akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz, mert gyomorszáj szűkület állhat a háttérben.

A gyermekgyógyászati gyakorlatban a leggyakrabban előforduló panaszok, tünetek egyike a hányás. Ez a tünet betegségek egész sorát vezetheti be és bár a leggyakoribb kiváltó oka a vírusfertőzés következtében kialakult gyomor-bél hurut (gastroenteritis), a kortól és kísérő tünetektől függően egyéb betegségek is megfontolandók a hányás hátterében.

A hányás lehet akut, hirtelen jelentkező és krónikus, heteken-hónapokon át gyakrabban vagy ritkábban, de nem múlóan fellépő tünet. A következő pár sorban egy rövid összefoglalást szeretnék adni az akut hányással járó betegségekről és pár szóval felvázolni, mi és miért történik az orvosi rendelőben a hányás miatt érkező gyermeknél, illetve mit tehet a szülő otthon.

Az akut hányás messze leggyakoribb oka, mint már említettem a vírusfertőzés következtében kialakuló gastroenteritis.

Mivel azonban egyéb betegség is jelentkezhet hányással, ez alapján az első megválaszolandó kérdés, hogy “Van-e a gyermek kora illetve egyéb tünete vagy a kórlefolyás alapján egyéb ok a háttérben, vagy “csak” gastroenteritisszel állunk szemben?”. Következő lépésként eldöntendő, hogy ” A hányás ellenére megoldható-e a szájon át történő folyadékpótlás?”, valamint az, hogy a folyadékhiány mértéke alapján “Szükséges-e kórházi felvétel intravénás folyadékpótlás céljából?”.

Az első kérdés tehát az, ami a szülőket és az orvost is legjobban foglalkoztatja: mitől hány a gyermek.
-Ehhez elengedhetetlen a részletes kórtörténet ismerete és a gyermek alapos vizsgálata.

Ez utóbbit azért is hangsúlyoznám, mert nem egyszer szembesülünk azzal a kérdéssel hogy a hason kívül mást miért vizsgálunk, miért “kínozzuk” az egyébként is beteg gyermeket. Mi köze a tüdő meghallgatásának vagy a nyak mozgatásának a hányáshoz? Nos, minderre azért van szükség, mert az alábbi betegségek tüneteit keressük:

egyéb fertőzések:

 húgyúti fertőzések, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, középfül gyulladás, tüdőgyulladás, hasnyálmirigy gyulladás – melyeket általában magas láz és a gyulladás gócára utaló specifikus jelek kísérnek

sebészi beavatkozást igénylő hasi kórképek pl.

vakbélgyulladás, hashártyagyulladás, bélelzáródás, invaginatio, pylorus stenosis, fejlődési rendellenességek – melyek a jellegzetes időbeni kórlefolyás, a gyermek kora és a has betapinthatósága alapján merülnek fel /pl. a pylorus stenosis jellegzetesen hat hetes kor környékén, láz nélkül jelentkező sugárhányás tüneteivel jelentkezik/

vesekő

 – amire a periódusokban jelentkező görcsös hasi fájdalom, derékfájdalom vagy lágyéktájra sugárzó fájdalom irányítja a figyelmet és nem egyszer véres vizelet kíséri

gastroesophageális reflux

 – ami jellemzően láztalan gyermeken, étkezés utáni hányás-bukás formájában jelentkezik

anyagcsere betegségek pl. diabetes mellitus

– felborult anyagcsere esetén /ún. ketoacidózis állapotában/ akár sebészi beavatkozást igénylő betegség tüneteit is utánozhatja

agynyomás fokozódással járó állapotok pl.

daganat vagy korábbi fejsérülés miatt kialakult vérzés miatt – a trauma már a kórtörténet felvételekor kiderül, ill. a vizsgálat során idegrendszeri eltéréseket találunk. Az agydaganatokra jellemző az általában reggel jelentkező hányás, fejfájás.

ételallergiák pl.

tehéntej fehérje érzékenység

ételfertőzések, ételmérgezések – gyümölcsleves nyáron?
migrén

 – jellemzően láztalan gyermeken, heves fejfájás kíséretében, bevezető tüneteket követően jelentkezik hányás. Gyakran a családban is van migrénes .

mérgezések pl.

gomba, gyógyszer – általában a kórtörténet felvételekor derül rá fény

Láthatjuk tehát, hogy számos betegség felmerül a hányás hátterében, melyek között az elkülönítés az orvos feladata, azonban a szülőknek is fontos tudni, hogy vannak figyelemfelkeltő jelek, amik az “egyszerű” gatroenteritis helyett más betegség irányába terelik a gondolkodást, és ezek észlelése esetén nagyon fontos a gyermek minél előbbi orvosi vizsgálata. Ilyen alarmírozó tünetnek számít, ha:

-a gyermek sugárban hány és/vagy

-feszes puffadt a hasa, felhúzott lábakkal fekszik és/vagy

-nagyon magas láz kíséri a hányást és/vagy

-tarkómerevség alakul ki és/vagy

-véres hányás jelentkezik

Ilyen esetekben az otthoni kezeléssel kísérletezés nem célravezető, amilyen gyorsan lehet, orvoshoz kell fordulni.

A második kérdés az első megválaszolása után, hogy vajon megoldható-e a szájon keresztül történő folyadékpótlás.

Erre a gyermek kora, a hányások sűrűsége adhatja meg a választ, valamint segít a harmadik kérdés megfontolása is, tudniillik, hogy milyen mértékű a kiszáradás. Sajnálatos módon a folyadékveszteség egy bizonyos mértéken túl hányást provokál, így a kiszáradt gyermek szájon át már biztosan nem “tölthető fel” folyadékkal. A fenti két kérdésre tehát a betegség lefolyása, valamint a vizsgálat eredménye együttesen megadja a választ.

A sápadt-bágyadt, aláárkolt, beesett szemű, száraz nyelvű, acetonos leheletű gyermek, aki 15 percenként hány biztosan kórházi felvételre kerül vénás folyadékpótlás céljából.

Természetesen a kórházi ápolás csecsemők és kisded korú gyermekek esetében már sokkal enyhébb jelek esetén is indikált, hiszen egy hányás mennyisége arányaiban a testméretekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékű veszteséget jelent pl. egy csecsemő, mint egy 16 éves serdülő esetében. 

 

Mielőtt mindenki megijedne, szeretném megnyugtatásul elárulni, hogy nem kell minden hányó gyermeknek kórházba kerülni, hiszen – ismétlem – az esetek döntő többségében vírusos fertőzésről van szó (illetve az év végi ünnepek közeledtével meg kell említeni a megszokottól eltérő mennyiségű és összetételű étkezés miatt kialakult hányást is), mely magától múló betegség és megfelelő folyadékpótláson, hányingercsillapításon illetve lázcsillapításon kívül egyéb beavatkozást nem igényel.

Mit tegyünk tehát, amennyiben gyermekünk otthon elkezd hányni?
(és a fenti alarmírozó tünetek nem jelentkeznek!)

Gyakran kínáljuk folyadékkal, lehetőleg az elvesztett mennyiséggel arányosan. Célszerű nem csak egy-egy kortyot, hanem 10-15 percenként fél-egy deciliter folyadékot itatni a gyermekkel, hiszen ha a hányás ismétlődik, az a kortytól illetve a decilitertől is ismétlődni fog, azonban óránként pár korty folyadékkal hosszú távon sokkal kevesebb folyadék pótolható, mint deciliterekkel. A hányással elveszett ionok pótlása céljából, valamint azért, mert a gastroenteritiseket általában a hányás után jelentkező hasmenés is kíséri, célszerűen cukrot, sót és folyadékot egyszerre kell adni, aminek jó módja a ropi etetése és cukros tea itatása. Ezzel a sóbevitel is megoldott, valamint ropi fogyasztása után a szomjúságérzet miatt a gyermekek szívesebben isznak. Természetesen rendelkezésre állnak gyógyszertárban kapható készítmények, melyek a fenti összetevőket megfelelő arányban tartalmazzák . Ilyen pl. a Normolyt por valamint a HIP ORS 200, melyeket érdemes használni. Mindezek mellett gyermekeknek való hányinger csillapító gyógyszer is elérhető kúp formájában (Daedalonetta), ami nem hiányozhat a gyermekes család otthoni gyógyszertárából. “Népi megfigyelés”, de a gyakorlatban látjuk a hatásosságát, hogy a hideg, buborékmentes kóla csillapítja a hányingert, emellett megfelelő mennyiségű cukrot is tartalmaz. Érdemes tehát a gyermekkel 1-2 dl hideg kólát itatni buborék kikeverését követően.

 

 Amennyiben az otthoni próbálkozások nem járnak sikerrel, illetve a fent már részletezett egyéb tünetek társulnak a hányással, mindenképpen javasolt az orvos (háziorvos, ügyelet) felkeresése és a továbbiakban az egészségügyi szakember feladata a differenciálás a kórképek között illetve a folyadékhiány felmérése és a gyermek hazaengedésének vagy kórházi felvételének eldöntése.

Kórházi felvétel esetén a szülő első kérdése mindig az, hogy mikor mehetnek haza. Nos, amennyiben a hányást gastroenteritis okozza, addig szükséges a kezelés, amíg a hányás tart és amíg a gyermek megfelelően nem itatható szájon át. Ez általában 1-2 napot szokott jelenteni. Amennyiben más betegség okozza a hányást, az adott betegség kezelésétől függő időtartamig szükséges a gyermeket a kórházban tartani. Ez természetesen betegség függő.